Szerintem...
... igenis fontos a külső is egy kapcsolatban. Vagy legalábbis a kezdetén. Persze, igaz, hogy egy idő után akit szeretsz, amúgy is megszépül, szép lesz a szemednek.
De aki azt állítja, hogy nem a külső alapján választ a 0. pillanatban, az hazudik.
De nem a konfekció külsőt értem, mert nem tetszhet mindenkinek ugyanaz az alkatú/arcú ember. Meg nem feltétlen a külsőre 10/10 emberrel leszel csak együtt, hanem mondjuk egy 6/10-essel is (bár soha nem pontoztam senkit, hangosan, hehe, csak tudom, hogy voltak akik úúú, meg voltak akik kevésbé XD)
Oooh darling, who needs love?
No I don't need that at all, not I.
De tényleg. Teljesen, egyáltalán, és semmi szükségem nincs rá. És ha egy bizonyos valaki azt hinné, hogy ő ihletett meg, akkor téved. Az nem baj ha eltűnik. Illetve baj, de hát ilyen a természete.
It's all your fault
... you called me beautiful.
Hogy stílusosak legyünk, és Pinktől idézzünk. De egyébként viccen kívül, egy olyasmi nőtípust képvisel, amilyennel szívesen azonosítom magam. Vagy legalábbis szívesen hasonlítanék rá (szörprájz).
Persze most kerülöm a témát, amiről írni akarok, pedig te jóég, ez egy blog. Csak arról írok már, amiről akarok, nem?
I'm a bitch...
... I'm a lover, I'm a child, I'm a mother, I'm a sinner, I'm a saint I do not feel ashamed...
Azthiszem...
A legjobb az lesz, ha kiugrom az ablakon.
Nem is tudom, a sírás túl mainstream.
(comic sans, bazmeg, comic sans mert ahhoz van kibaszott kedvem)
Kedves ismeretlen kommentelőm kérdésére reagálva...
nevezetesen, vannak-e a lentebb említett kategóriákhoz hasonlóak a nőknél? (elbizonytalanodtam vesszőtevést illetően... ajjjjj.)
Szóval... persze, hogy vannak!
Nem hinném, hogy csak filmekből ismeretes akárkinek is az élmény, amikor a nyilvánvalóan nem elbűvölő személyiségű, ám vakító szépségű (khm) csajra hajt az egészen aranyos srác, akit aztán úgy elküldenek a búsba úgy 3-4 óra fűzögetés után, hogy csak na... na, íme az első kategória, nőben. Ide tartoznak még persze az olyan csajok is, akik mindegy, hogy kinek a mijével játszanak (én hiszem azért, hogy a férfiaknak is van szívük), nem számít, csak legyen meg, ami kell nekik. Flörtöl az évfolyam éltanulójával is, a jegyzetért, de csak flörtöl, mert az még tökre belefér. Nem, nem fér bele. Mi csak "ribanc"nak nevezzük őket :)
Megjegyzés...
... a margóra.
Hát persze, hogy nem. Néha jó lenne, ha lehetne egy kicsit, de nem lehet. Úgy látszik nem jár nekem :(
De miért van az, hogy néha egy kicsit úgy tűnik mégis, de csak azért, hogy kiderüljön utána, hogy nem.
"Aszitted, mi?"
Hogyan hasznosítsuk időnket?
Persze, ha beteg vagy és fáj a hátad, meg mindjárt meghalsz, de szakdolgozatot kell írnod, akkor a legjobb, ha ahelyett, hogy összetúrnád a molekulákat az interneten, keresel egy chemdrawt.
És hogy ez miért hasznos?
Mert időd az nincs, de a nyálcsorgatáson kívül értelmes dolgot nem tudsz csinálni 8ezért a legjobb lenne, ha pihennél), de legalább így hasznosnak érzed magad.
Persze minden onnan indult hogy persze, hogy ez a fostalicska pdf-creator nem kép formájában kreálta ide nekem a kromatogramot, túl szép lett volna amúgyis. XD
LotR
Frodo: I wish the ring had never come to me. I wish none of this had happened.
Gandalf: So do all who live to see such times, but that is not for them to decide. All we have to decide is what to do with the time that is given us.
Filozófia az életről, a világmindenségről... áááh, csak vicceltem
Szóval igazándiból csak a pasikról lesz itten szó, mert megcáfolhatatlannak tűnik ez.
Azt nyilván mindenki ismeri, hogy akinek kellesz, és aki hajt rád, az rendszerint neked nem kell, és aki neked kéne, az persze nem foglalkozik veled, mert nem tetszel neki. Ez teljesen nyilvánvaló, és minden ettől való eltérés a véletlen műve.
De alapvetően azért mégiscsak kategorizáltam gondolatban a hímnemű egyedeket, és úgy érzem, ez blogbejegyzést kíván.
Szóval, először vannak a férfiak, akiknek nem kellesz, mert akik sokkal jobbnak tartják magukat nálad. Legtöbbször ez legalább az alábbi (esetlegesen képzelt) tulajdonságok egyikében (de néha többen egyszerre) igaz:
(sokkal) jobban néznek ki, okosabbak, gazdagabbak, humorosabbak, jobb fejek, csendesebbek, hangosabbak, kifinomultabbak.
Ők legtöbbször neked se kellenek, mert általában beképzelt p*csök, kivéve, amikor igen. Nos, ebben az esetben értelmetlenül vágyódunk és sóhajtozunk.
Másodszor vannak azok, akiknek kellenél ugyan, de nem merik bevállalni, mert azt gondolják magukról, amit az első kategória egyedei rólad. Ez is lehet vélt vagy valós, általában ők bátorításra szorulnak, ha megérik a fáradtságot. Aztán van, aki annyira töketlen, hogy a neontábla is kevés, akkor egy tábla csoki és Bridget Jones segít.
Harmadszor pedig van a minden-mindegy kategória. Ők azok, akik általában nem néznek ki jól, nem okosak, nem jófejek, sőt, hímsoviniszta (náci?), magáról látszólag sokat képzelő seggfejek, akik mégis önbizalomhiányban szenvednek. És ezt úgy élik ki, hogy nem értenek a szóból, teszik a szépet, idegesítőek és nem-lehet-őket-lekoptatni. Ha időlegesen mégis sikerül, te vagy a szívtelen ribanc. De ne félj, mert az állapot sose végleges, egy-fél éves kihagyásokkal mindig visszatérnek. Szóval, vallástól függően karma is a bitch/Isten nem ver bottal.
A pluszegy kategóriát meg képviseljék a foglaltak, mert csak. XD
És a konklúzió:
Ó, csak egyszer, csak egyetlen egyszer próbálna meg összeszedni engem egy kedves, aranyos, jófej, okos, helyes és életrevaló srác. Férfi. Whatevs.
Napivörd - 2012/1
Alternatív javaslat az elgépelt "vegyületek" szóra: "vegyüléketeknél"
Valóban, kis barátom, ez egy értelmes szó.
A kopolimer helyett meg egyenesen a KO polimer. Ó, szegény, kiütötte őt a sok felszabaduló HCl :(
Nem kell félni...
...legközelebb akkor szólok hozzád magamtól, ha befagy a pokol. Höhöhöhö. Fuck you :)
*Sóhaj*
Néha nehéz a barátaim barátjának lenni. Néha mindenki tök idiótán viselkedik, és amikor ők idiótán viselkednek te nem viselkedhetsz idiótán, mert abból semmi hasznos nem lesz, csak összeveszés. Meg kiabálni, agyat felb*szni sem érdemes, ugye, csak hát az ember elgondol valamit, és akkor megvalósul valami teljesen más dolog.
Újra meg újra megkérdezem, hogy miért barátkozom egyes emberekkel, meg mit érdekel non-stop mások nyomora, amikor van nekem sajátom is, amit ugye általában nem osztok meg senkivel XD És persze a válasz az, hogy nem tudom, ilyen vagyok, meg tulajdonképp nem annyira rossz ez, mint amilyennek látszik... Meg nem vagyok olyan, mint anyám, nekem hiányoznának, ha nem lennének.
És néha nehéz mindent megcsinálni, amit szeretnék és amit kell, mert ha egy nap 40 órából állna és csak 8at aludnék, akkor is kevés volna. Pedig annyi mindent szeretnék megcsinálni, és még annál is többmindent kéne. És akkor főleg nehéz mindent megcsinálni, ha semmi sem sikerül és semmi sem áll jól, és már azt sem tudod, hogy minek örülnél igazán... mert annyi minden van.
És nehéz úgy álmodozni, hogy már azt se tudod, akarsz-e szerelmes lenni, vagy már abban sem vagy biztos, hogy tudod-e mi az a szerelem, létezik-e egyáltalán/feltalálták-e...
A pics, persze, hogy szakdogát kéne írnom. És olyan szagom van, mint egy takarítónéninek, éljen a zuhany-takarítás... \o/ Nye.
Sailor Dinc
Nyehehe.
A várt és a valós
Hát igen, mit vár az ember, ha van egy doboz a konyhában időtlen idők (tavaly nyár) óta és van benne egy adag bolognai spagetti?
Hát megmondom, nem azt, hogy egy kis fekete folttól (a doboz oldalán) eltekintve ehetőnek néz ki a kaja.... hát fúj, hát fúj... és ez inkább ijesztő, mint normális.
Mitől..
lesz egy (romantikus) film szerethető? Részben a történet, de az csak egy olyan 10%. Az egész szartse ér, ha nem jók a karakterek. De mitől lesznek szerethetők a karakterek? Azon kívül persze, hogy működnek köztük az emberi kapcsolatok. Basszus, nem tudom.
Csak azt tudom, hogy az a jó film, ami érzelmet vált ki belőlem. Vagy ezt a különös érzést, amit leginkább emléknek tudnék nevezni. Furcsa.
Néha...
...azt kívánom, bárcsak olyan szerelmesek lehetnénk egymásba valakivel, mint egyik-másik álmomban. Hehe, no way. Oh, my dear maaaany-maaaany dogs, wait for me till I have a flat and I can die and you can eat me, yeaaaaaah. <3
Szóval...
Most akkor kinek is a barátai? Persze nem vitatkozom, tudtam én. Meg persze ez csupán egy költői kérdés.
Meg persze nyilvánvalóan én vagyok megint a szemét, ezt is tudom.
Azt nem tudom, miért is érdekel már megint az egész annyira, hogy nem akartam leszarni az egészet. A franc már a jó lelkembe :(
Karácsony 2011
Én szeretem, ha az ajándékosztás előtt hamisan próbálunk énekelni karácsonyi dalokat :D Meg azt, hogy apu benyögi, hogy "refrén" a Pásztorok, pásztorok című dal közepén. És szeretem a fenyőillatot, a kijevi jércemellet... meg egy kicsit Rudolfot is, a jávorszarvas. Najó, rénszarvas, de az nem jön ki a dallamra.
(és a Comic Sansot is szeretem. Egyszeűren nem látom be, a TNR miért jobb... vagy az Arial :P)
FML
Talán ha egy olyat találnék (legközelebb), aki megaláz, sárbatipor és még ver is, akkor értékelném, hogy milyen, amikor nem. Talán.
FML